2011. 07. 10.
Létünk folytonos küzdelmekkel újabb és újabb ösvényekre csal minket. Az ösztöneim ellentmondanak a szív sugallta vágyaknak, az álmoknak. A lélek folytonos harca a túlélésért, az elsorvadt szerelem mar…
2011. 04. 21.
Már nem kérek többet, ha volna egy estéd, melyet velem töltenél el, én visszaadnék neked minden emléket. Minden érzést, minden pillanatot, hogy lásd az elmúlt éveket. Lásd az őszinte szenvedést, és lá…
2011. 03. 20.
Csak a sötétségben látunk igazán. Ott érezhetjük, hogy élünk. A fényt és a látást mind-mind képzelhetjük. Egyedül a sötétség, mely nem tud hazudni, melyben nincsenek képek. A fekete semmi. A csend. A …
2011. 03. 20.
Olyan nagy hatással tudnak lenni rám apró dolgok, azok az apróságok, melyek két pislogás közt már el is vesznek, melyet szinte nem is látunk, ha nem akarjuk látni, melyek olyan gyorsan eltűnnek, mint …
2011. 03. 20.
És néha elhiszem, hogy éltem már. Hogy a létem egy teljesebb létből került ide, ahol én voltam, önmagam. Itt meg csak vagyok, mint mindenki, bábú egy színpadon. Sokszor egyedül, leheletem megelőz és e…
2011. 03. 18.
És végül megtalálni a hitet. Megtalálni a felsőbb hatalmat. Megtalálni önmagunkat. Az utat, a lelket, a nyugalmat és mindent, ami szükséges a saját létünk alapjaihoz. Mert nincs más, soha nem is lesz …
2011. 03. 12.
A születés, szenvedés. A halál megkönnyebbülés. Az élet kínlódó. A lélek megtörve újjászületik. A szerelem a halálba menekül. A többi élethez ragaszkodik. A hit elavul, elhasználódik. A béke gy…
2011. 03. 11.
Folytonos jelek és jelölések. Bánatok, átkok, hitek, tévhitek. Bolyongások, szorongások. Szavak, életek. Éltető szavak. Halál. Napfény. Nap. Egyedül minden. A szavak, a lelkem. A tóparton a létet kihe…
2010. 11. 06.
Látom a múló időt, mintha tárgyként lebegne előttem. Újra a szív körül forog minden. Fegyvert ragadok, revolvert és mérget. Mindegy csak hasson. Hajtson ki ebből a világból. Rossz helyre születtem, ro…
2010. 10. 30.
Beengedem a fényt, az illatod, hangodat és a nyáladat is. Olvad a test, mint a cukor. A tea édesebb lesz. Életünk szimbolikusabb. Az emlékek kaparják a szívem falát és be akarnak menni, hogy áramolhas…
2010. 10. 28.
Nem nézem az időt. Mégis látom és érzem. Érzékelem. Nem különösebben zavar a jelenléte, de néha összeveszünk. Lassan írom a mondatokat, melyeket elő ások a fejemből. Fárasztó lenne ásni, ha nem készül…
2010. 10. 27.
Ahogyan a lovakat egy karámba, ahogy a disznókat egy ólba, mi is ugyan úgy be vagyunk zárva, zártatva egy világba. Tudatunk egyet lát s nem lát át mindent. Ami előttünk van, amit látunk, amit hallunk …
