Hajnali 4 óra. Pár sör után sem jön az álom. Kivonszolom nyűgös testem a fürdőbe. Egy lassú zuhannyal lerázom a napomat. Gondolataim e körül jártak, míg hűs pengét szorítottam torkomhoz. Ujjaimmal éreztem a lüktetés. Jó jel, még élek. Valahogy erre számítottam ilyenkor. Szóval megteszem, amit terveim elvártak tőlem. És akkor jöhet a zuhany. Agyamat szinte kikapcsoltam. Nem jártak tudatomban a gondolataim. Egy üresség támadt bennem. Előfordul néha. De én fürödtem, arra tisztán emlékszek. Kivételesen senki nem uralkodott felettem. Újra a szobában. Nem sokat segített rajtam. Semmi frissesség. Semmi. Őrjítő nyugalom övez. Eldőlök és várom az álmaim újabb fejezetét. Csörrenés. Kedd délelőtt. Elaludtam.