Váratlan fordulat vette kezdetét. Besötétedett. Eljött az idő, hogy megtöltsem üres testemet. Ujjaim zsíros végét nézem, miközben fogaimmal tépem szét az esti falatokat. Egy hang süvít el fejem mellett, de tudatom csak egy fele képes figyelni. És a meglepetés. Szűk folyosón vetem át magam. Tér. Ajtó. Hasam már nem zörög, szívem átvette ezt a feladatot. Milyen virágot szedni télen? És újra felmerül bennem a kérdés, hogy meddig lehet egy narancsnak levét facsarni? Próbálom megfejteni, de eddig sikertelenül. Tárgyak nedvesen hevernek a polcon, a vízben úsznak a habok. Ajtónyílás. A vízágy elnyel. Majd a hangok ismét szállnak a levegőben. A munka kezdetét veszi. Segítségre nincs szükség. Fáradtság uralkodik a közelben. Aludni térek.