Kedves Naplóm. 31. bejegyzés. Valahol megint átbasztam magam. Vártam 7 percet, de még senki nem szólt hozzám. Türelmetlen vagyok. Talán. A test megint enni kér. Hiába. Miután már önmagát teljesen felemésztette, kell neki valami új. Hús, vér, legyen egy kis zöldség is. Minden test különböző gondolattal és értelemmel. Elfogadom, hogy nehéz megérteni egy gondolatot, egy életet, de egy próbát, esélyt megér. Szerintem. 9 perc. Telefonhoz nem nyúlhatok. Bőr a bőrön simult és ezzel vége az estének. Ha válasz érkezik, kérem, csak jöjjön be, üljön le és mondja el nekem. Köszi.