ihlet.
Az ihletre nem várni kell, nem jön el magától. Hiába szabadulsz a magánytól és iszol a boldogság kútjából, nem fog dalra fakasztani a tavasznak virágai. Nem egy álom, vagy tárgy, holmi könnyű…
rátalálva.
Hogy mit adnak a napjaim? Nem tudom, szürke és unalmas. Talán, néha… úgy érzem, hogy pocsékolom az életem. Mikor magamra nézek, valaki mást látok. Hogy jó ember-e? Nem. Ő nem is valaki. Ő nem ember, h…
hazafelé.
Fáradt, szokásos délelőtt. Olyan megszokott őszi. Kérnék még a jóból. Vissza a párnák közé. Ott vannak az álmok, melyekben látom testemet kívülről. Furcsa volt. A meleg levegő átjárja testem mindent p…
az este.
Lelkemben rend van. Tisztaság körülöttem. Bögre az asztalon kihűlt teával. Az ablak nyitva. Oda kint sötét. Napokkal ezelőtt még egy csiga volt a kezemben, majd kezedbe vetted. Arcomba füst csapódik, …
magasság.
Feltűnt, hogy két féle magasság félelem lakozik bennem. Az egyik, egész tűrhetően pici. Szinte jelentéktelen. Viszont a másik rakoncátlankodik, ha úgy adódik a helyzet. Az ablakból kinézve nem tűnik f…
mindegy.
Mélységes tisztelettel valaki akárki. Engedelmükkel idéznék: „Ma is ráérek.” A csengő elromlott. Telefonom nem is volt. A hangom akadozik a hidegtől, de azért fogadok bárkit.
kint.
Nagy a csend. Hiába szólok kifele, nem válaszol senki. Bár, ezt már megszoktam. Még zavart állapotomban, míg össze-vissza beszéltem, rájöttem egy apróságra. Majd az elválás után, teát főztem magamnak.…
hova.
Hova-hova- hova szaladsz te kis gondolat? Gyere csak vissza, még nem boncoltalak fel. Majd felhasított mellkassal már útnak indulhatsz. De vigyázz, ki ne folyjon belőled az élet. Különben nem érne sem…
bele a semmibe.
Néha csak jó elbambulni a világon. Nem érezni, Nem gondolkodni. Csak ülni és nézni ki a fejünkből. Nézni a nőket, a gyerekeket, az állatokat. Egy pillangó egy hangyával sakkozik. Jó látni egy Nőt. Hal…
talán.
Kedves Naplóm. 31. bejegyzés. Valahol megint átbasztam magam. Vártam 7 percet, de még senki nem szólt hozzám. Türelmetlen vagyok. Talán. A test megint enni kér. Hiába. Miután már önmagát teljesen fele…
jelenlegi.
Kezem végig simult arcodon. Tekinteted felsértette a mindennapjaimat. Később majd leülök és átértékelem ezeket. Világ vége. Világ vége? A világnak vége? Szavakkal lehet, de tettekkel is lehet. Mást mo…
folyósón.
Kilépett az ajtón. Majd visszafordult és elém állt. Félelmem felébredt és kijött mellénk. Egy ideig hallottam a hangját. Rám pislogott és elsétált. Nem nézett vissza, de félelmemet húzta maga után. El…
1   2   3   4   5 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés